A város madártávlatból, háttérben a Bucsin hegység
A Gyergyói-medence legnagyobb és legnépesebb települése Gyergyószentmiklós. Az egykori Gyergyószék központja a Gyergyói-havasok tövében, 800 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Határai kelet felől a Magas-bükk és az 1257 m magas Pongrác-tető, északon az 1545 métert elérő Pricske-tető, északnyugaton és délen pedig három településsel, Szárheggyel, Alfaluval és Tekerőpatakkal szomszédos. A festői környezetben fekvő Gyilkostó település tartozik hozzá. A város nevének eredetét illetően több elmélet is létezik. Ezek egyike szerint a névterületre legelőször betelepedő székely előőrsök felkiáltásából ered: „Jer! Jó!”(Gyere, mert jó!), egy másik magyarázat szerint a Szent Miklósnak szentelt templomáról kaphatta a nevét.
Városháza, és a főtér egy része
A település kialakulása feltételezhetően hosszabb folyamat volt, már a 12. században elkezdődhetett, először az 1332-34-es pápai tizedjegyzékben említik. Az 1600-as évek elején Rákóczi Zsigmond fejedelemtől vásártartási jogot kapott a település, és a 19. századra már a környék kereskedelmi központjává vált. A század végén kialakult a városközpont, majd az 1900-as évek elején a település városjogot kapott. Gyergyószentmiklós egyediségét a sokszínűség jellemzi, amely a különböző nemzetiségű, vallású, kultúrájú itt élő emberek összességének, valamint a számos látnivalónak köszönhető. A kultúrakedvelő lakosság érdeme, hogy a hagyományokat őrző és egyben építő rendezvények sora is évről évre kiegészül, így többféle program kínál kikapcsolódási, szórakozási lehetőséget a helyieknek és az idelátogatóknak.
Téli városkép, héttérben a Szent Anna kápolnák és Pricske tető
A városnak számos büszkesége van: a település „szíve”, amely egykoron piactér volt; a műemléképületek, amelyek az ide betelepedő örmény közösség hagyatékai; a templomok, illetve a gazdag régészeti, néprajzi és ásványtani gyűjteménnyel is rendelkező múzeum. A környéken egyedinek számít a Csíky-kert elnevezésű, 16 hektáros arborétum, amelyet bizonyos források Székelyföld 7 csodája egyikeként említenek. Létrehozója dr. Csiky Dénes ügyvéd, aki 1884 és 1910 között alakította ki a kertet, 185 őshonos és tájidegen fa- és cserjefajtát ültetve a területre. A Csiky-kert jelenleg természetvédelmi park; a helyiek egyik kedvenc sétálóhelye, amelynek területén a Kolozsvári székhelyű Babeș-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozata, illetve a Szent Benedek Tanulmányi Központ működik. A város fölé magasodó Csobot-hegy csúcsán (1087 m-es magasságban) a Szent Anna nevét viselő két testvérkápolna áll.
A Szent Anna kápolnák, Fotó: Rokai Attila
Az első kápolna feltehetőleg a XIII.-XIV. századból származik, melyet a XVIII. században felújítottak. A második kápolnát a XVIII. században építettek, a nagy pestisvész következtében elhunytak emlékére. A helyiek szerint a kápolnák a székely-örmény testvériséget jelképezik. A Gyergyói-medence éghajlata hegyvidéki. A hideg éghajlatra utal, hogy a fenyvesek a hegyekről egészen a medence aljáig leereszkednek, mesebeli képpel ruházva fel az itt elhelyezkedő településeket. A hely természeti szépségei mellett az itt lakók vendégszeretete is messze földön híres. Nem csoda hát, hogy aki mindezt egyszer már tapasztalta, az újra és újra át kívánja élni az élményt.